Sámi duodji lea dál oaidnin láhkai Eurohpalaš kultuvrraid musea MEK:s Berliinnas. Doppe lea mannan vahkus rahpasan Áimmuin-nammasaš duodječájáhus.
Duojit leat šaddan jagis 2022 álgán prošeavttas, mas dutkit, sápmelaš duojárat ja dáiddárat, davviriikkalaš sámemuseat ja sámeservošat leat beassan dutkat dološ dávviriid ja čuovgagovaid, mat leat leamašan MEK arkiivvain jahkečuđiid.
Prošeavtta duojárin leat Suoma bealde mielde Anniina Turunen, Heini Wesslin ja Elle Valkeapää. Maiddái Ruoŧa ja Norgga bealde leat duojárat fárus. Sin bargun leamašan duddjot dološ dujiid vuođul ođđa dujiid. Prošeaktadutkin fas lea leamaš Eeva-Kristiina Nylander.
Čájáhus rahpasii seammás, go museas álge jahkásaš Eurohpalaš kultuvrra beaivvit. Dán jagi dáhpáhusa fáddán leat válljen sámi guovllu. Dáhpáhus bistá mánotbaji, muhto duojit gal leat oaidnin láhkai ođđajagimánu álggu rádjai.
Goarui ládjogahpira dološ minstariid mielde
Anniina Turunen lea duddjon ládjogahpiriid dán prošeavtta olis. Son lei jo guhká leamaš beroštuvvan ovtta dihto ládjogahpiris, mii gulai Berliinna Eurohpalaš musea čoakkáldahkii.
– Mun bessen oahpásmuvvat dasa, geahččat makkár sávnnjit das leat. Dat lea dehálaš prošeakta munnje, eandalit go mun lean golbma ládjogahpira goarrunkurssa doallan. Dán prošeavtta áigge mun lean gorron ládjogahpira juste seamma láhkai, go mo dat dološ gahpir lea gorrojuvvon, muitala Turunen SVT Sámi jearahallamis.
Turunen illudii oaidnit dološ čoakkálmasas olu dávviriid su ruovttuguovlluin Anáris ja Deanuleagis. Čoakkáldagain leat sihke dipmaduojit ja garra duojit iešguđet guovlluin miehtá Sámi. Turunen mielas leage leamaš erenomáš somá beassat ovttas Norgga ja Ruoŧa beale duojáriiguin dutkat ja duddjot.
– Dáppe leat nu ollu duojit, de ii oainne daid dujiid seamma láhkai ,jus dat eai leat iežan guovllus, muhto baicca mu duojárkollega guovllus. De lea somá geahččat, mo earát leat bargan, ja juohkit jurdagiid. Dat lea leamašan hui dehálaš.
Ulbmilin máhcahit dávviriid Sápmái
Eeva-Kristiina Nylander lea duđavaš dainna, mo prošeakta lea mannan. Su váimmu ligge oaidnit dološ ja ođđa dujiid bálddalagaid.
Prošeavtta ulbmilin lea máhcahit daid dološ dávviriid ja govaid Sápmái, muitala Nylander. MEK-musea arkiivvain leat badjel 1 600 dávvira ja gova Sámis.
– MEK jođiheaddji lea lohkan, ahte loahppaboađusin galgá leat máhcaheapmi. Mii buohkat bargat dan ovdii, ahte dat livčče vejolaš, muitala Nylander SVT Sápmái.
Dasa lassin ulbmilin lea maid ráhkadit oktasaš rávvagiid museaide, mo váldoálbmoga museat galggaše bargat ovttas eamiálbmogiin. Stuorra sámečoakkáldagat ain gávdnojit Eeva-Kristiina Nylandera dieđuid mielde erenomážit Duiskkas ja sávaldat lea, ahte sullasaš prošeavttaid besset ollašuhttit maid dain museaiguin.
